Mennyi idő alatt alakul ki egy szokás?
Nincs egyetlen szám. A legismertebb vizsgálatban egy napi tevékenységnél 66 nap volt a medián, mire a résztvevők automatikusnak érezték – de személytől és szokástól függően ez 18 és 254 nap között bármennyi lehetett. Egy 20 vizsgálatot összegző 2024-es áttekintés arra jutott, hogy a legtöbb egészségügyi szokáshoz két–öt hónap kell. A híres „21 nap” nem a szokáskutatásból származik, hanem egy 1960-as önsegítő könyvből, amely a változáshoz való hozzászokásról szól.
A „66 nap” mögötti vizsgálat
2010-ben a University College London kutatói arra kértek 96 önkéntest, hogy válasszanak egy evéssel, ivással vagy mozgással kapcsolatos tevékenységet, és 12 héten át naponta egyszer, mindig ugyanabban a helyzetben végezzék – például egy pohár víz reggeli után, egy séta vacsora előtt. Minden nap értékelték, mennyire érzik automatikusnak.
Annál a 39 résztvevőnél, akiknek az adatai egyértelmű görbére illeszkedtek, a medián 66 nap volt ahhoz, hogy elérjék saját automatizmuscsúcsuk 95%-át. A középső felüknél ez 39 és 102 nap közé esett; a teljes tartomány 18-tól 254 napig terjedt. Az egyszerű szokások gyorsabban alakultak ki, mint a nehezebbek: az ivásnál 59 nap volt a medián, az evésnél 65, a mozgásnál 91, bár a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns.
Érdemes tudni a korlátait: a vizsgálat 84 napig tartott, így minden 84 nap feletti érték az egyéni görbékből extrapolált becslés, a résztvevők többsége pedig posztgraduális hallgató volt.
Mit tesz hozzá egy 2024-es áttekintés
Egy 2024-ben megjelent szisztematikus áttekintés 20 vizsgálatot összesített, 2601 résztvevővel. Csak négy mérte, mennyi idő alatt alakultak ki a szokások, így a fő számok egyes vizsgálatokból származnak, nem egy összesített becslésből: egy 2021-es vizsgálatban 59 nap, a 2010-esben 66 nap volt a medián, az egyének közötti tartomány pedig 4–335 nap volt.
Az átfogó következtetése: a legtöbb egészségügyi szokáshoz két–öt hónap kell. A szokások erősebbé váltak, ha gyakrabban gyakorolták őket, reggel végezték, maguk a résztvevők választották, illetve ha egyszerűek voltak és egyértelmű jelzéshez kötődtek – a fogselyem használatánál például jobban erősödött a szokás, mint az étrend megváltoztatásánál.
Az időzítés még apróságoknál is számít: egy vizsgálatban azoknál, akik minden reggel egyetlen nyújtógyakorlatot végeztek, a becslés szerint nagyjából 106 nap alatt alakult ki az automatizmus, szemben az esténként gyakorlók nagyjából 154 napjával.
A mozgáshoz több idő kell
Egy 111 új edzőtermi tagot vizsgáló kutatás szerint a mozgásszokás kialakításához hat héten át heti legalább négy alkalom volt a minimum; a következetesség és az egyszerűség jelezte előre a legjobban. Egy 2023-as, gépi tanulást alkalmazó vizsgálat több mint 30 000 edzőterembe járó adatai alapján azt állapította meg, hogy az edzőtermi szokás nagyjából két–három hónap alatt vált kiszámíthatóvá, a kórházi dolgozók kézmosása viszont nagyjából két hét alatt.
Ha erre a 2023-as vizsgálatra hivatkozva „4–7 hónapot” láttál, azt utóbb 68–78 napra helyesbítették.
Honnan származik a „21 nap”
A szám Maxwell Maltz 1960-as Psycho-Cybernetics című könyvére vezethető vissza. Maltz plasztikai sebész volt, és azt írta, hogy úgy tűnik, „legalább nagyjából 21 napba” telik, mire az emberek hozzászoknak egy változáshoz, például egy új archoz vagy egy új otthonhoz. Ez a változáshoz való hozzászokásról szóló megfigyelés volt, ráadásul minimumként megfogalmazva – nem kutatási eredmény arról, mennyi idő alatt alakulnak ki a szokások.
Mi segít a kutatások szerint
- Ugyanabban az időpontban, ugyanazon a helyen. Ismételd a tevékenységet ugyanabban a helyzetben, hogy maga a helyzet váljon jelzéssé. Az e kutatásokon alapuló orvosi útmutatás szerint nagyjából tíz héten belül számíthatsz arra, hogy automatikusnak érzed.
- Tervezz „ha–akkor” formában. Ha leírod, hogy „miután kitöltöm a kávémat, tíz percet olvasok”, az működik: egy 94 vizsgálatot és 8461 résztvevőt felölelő metaanalízis közepes–nagy hatást talált a célok elérésére (d = 0,65).
- Kezdd kicsiben és egyszerűen. Az egyszerű, jelzéshez kötött tevékenységek erősebb szokássá váltak, mint a bonyolultak.
- Csináld gyakran. Az új edzőtermi tagoknál heti nagyjából négy edzés volt a küszöb.
- Válaszd magad. A saját választású szokások erősebben rögzültek, mint a kijelöltek.
- Ne ess pánikba egy kihagyott nap miatt. A 2010-es vizsgálatban egy kihagyás alig lassította a fejlődést – lásd: mi történik, ha kihagysz egy napot.
Szokáskövető használata ennek fényében
Hónapokban gondolkodj, ne hetekben, és az ismétléseket számold, ne a tökéletességet hajszold. Egy szokáskövető leginkább azzal segít, hogy szem előtt tartja a jelzést, és megmutatja, hogyan gyűlnek az ismétlések.
A Habiter is erre épül: emlékeztető a választott időpontban, naptár és hőtérkép, amely hónapokon át mutatja a rendszerességet, csak a tervezett napokat számoló sorozatok, és Apple Health a szokások automatikus kipipálásához. 5 szokásig ingyenes. A Habitert mi készítjük.
Források
- Lally, van Jaarsveld, Potts & Wardle (2010), How are habits formed: Modelling habit formation in the real world. European Journal of Social Psychology 40(6) — doi.org
- Singh, Murphy, Maher & Smith (2024), Time to form a habit: a systematic review and meta-analysis of health behaviour habit formation. Healthcare 12(23) — doi.org
- Keller et al. (2021), Habit formation following routine-based versus time-based cue planning. British Journal of Health Psychology 26(3) — doi.org
- Fournier et al. (2017), Effects of circadian timing on the formation of a stretching habit. Health Psychology 36(11) (abstract) — doi.org
- Kaushal & Rhodes (2015), Exercise habit formation in new gym members. Journal of Behavioral Medicine 38(4) (abstract) — doi.org
- Buyalskaya et al. (2023), What can machine learning teach us about habit formation? PNAS 120(17), with its correction — doi.org
- Gardner, Lally & Wardle (2012), Making health habitual: the psychology of 'habit-formation' and general practice. British Journal of General Practice 62(605) — doi.org
- Gardner (2012), Busting the 21 days habit formation myth. UCL Health Behaviour Research Centre blog (on Maltz, Psycho-Cybernetics, 1960) — blogs.ucl.ac.uk
- Gollwitzer & Sheeran (2006), Implementation intentions and goal achievement: a meta-analysis. Advances in Experimental Social Psychology 38 — doi.org